A történet egy Linda nevű elkényesztetett 17 éves Los Angelesi lányról szól, aki vámpírrá válik. Nem tud semmit új énjéről, irányítani sem tudja, ezért Mystic Fallsba megy, hogy segítséget találjon. A legrosszabbkor érkezik: Klaus a városban van és az áldozati rituálét akarja végrehajtani. Linda bekapcsolódik az eseményekbe, eleinte mint inkább szemlélő, később viszont főszereplővé válik, egy jóslatból kiderül, hogy nem véletlenül változott vámpírrá és sokkal különlegesebb, mint akármelyik társa. Linda jelentheti az egyetlen reményt Klaus megölésére, így az ő figyelme is a lányra szegeződik...
Nem kell "HQ" oldal, de azért legyen igényes, szeressem/ismerjem a témát, legyen kedves a szerkesztő, legyen a lap minimum 1 hónapos, legyenek rendszeres, tartalmas frissek, és képpel legyek kint. Ennyi. ^^
url: vampire-notes.gportal.hu szolgáltató: G-Portal téma: The Vampire Diaries nyitás: 2011. 06. 15. szerkesztő: Candy társ szerk.: nincs
egyéb elérhetőségek:
Twitter: @LindaGagaHooker
Nyilatkozat: Az oldal nem áll semmilyen kapcsolatban a The Vampire Diaries című sorozattal, a szereplőkkel, vagy a CW-val, ez egy rajongói oldal. Ugyanakkor a weblap minden tartalma saját írás/fordítás (a hírek CSAK külföldi oldalakról származnak), ha mégsem, a forrás fel van tűntetve. Az oldalon található képek, szövegek, egyebek a szerkesztő tulajdonát képezik, visszaélni velük, eltulajdonítani őket TILOS!
Rendőrautók szirénái hallatszottak a távolban, ezért el kellett innen tűnnünk, mielőtt itt találnak. Biztos valamelyik rendőr riasztotta őket vissza az őrsre. A serif sem akart ott maradni, félt, hogy lebukik a társai előtt, így szó nélkül jött velünk, sőt, mutatott egy hátsó kijáratot is, ahonnan kijuthattunk.
- És most mit csináljunk? Te vagy a százvalahány éves vámpír, találj ki valamit! - idegeskedtem. - Nem tehetünk semmit, vámpír lesz. - Úristen! Caroline meg fog ölni! - haraptam az ajkamba idegesen. - Ennyi? Caroline meg fog ölni? Tényleg csak ennyit fogsz fel az egészből? - Damon, mégis mi a bajod? Mit vársz tőlem?! - Azt, hogy mérd fel végre a kárt, amit magad mögött hagytál! Ne legyél már ilyen kis önző ribanc!
Úgy száguldoztam az úton, mint egy őrült, közben össze-vissza káromkodtam és ütöttem a kormányt. Igazából semmi ötletem, vagy tervem nem volt, hogy hogy szabadítsam ki Damont, csak mentem, mint egy elmebeteg. Befordultam a rendőrörs parkolójába, szinte úgy ugrottam ki a kocsiból és idegesen besiettem az épületbe.
- Damon én... - vettem egy nagy lélegzetet - sajnálom, de nem... - arca hirtelen komorrá vált, tekintete üressé, nem tudtam eldönteni, hogy azért, mert nem hisz a fülének, vagy mert összetört a szíve. Talán mindkettő. - Szo...szóval nem?
Másnap reggel arra keltem, hogy Damon feje a mellemen volt és úgy alutt. Kicsit még horkolt is. A kettőnk kapcsolatán járt az agyam. Még mindig határozottan éreztem valamit iránta, de már nem olyan erősen, ráadásul a bizalmam is elszállt, viszont már megbocsátottam neki. Ha az agyamra hallgatok, akkor messziről elkerülöm és barátságon kívül semmi mást nem akarok tőle. Ő egy tipikus nőfaló, az a hűtlen, szívtelen rosszfiú típus, akikkel tilos összejönni. Ez egy aranyszabály nálam. Viszont ha a szívemre hallgatok…
Anyáék még mindig le voltak fagyva a hír hallatán. Láttam, ahogy távolabb húzódnak a kanapén és egy amolyan bizalmatlan testhelyzetet vesznek fel. - És… és… Ez most mit jelent? – nyögte ki anya nagy nehezen. - Azt, hogy a kicsi lányukat megölték, aztán felkelt, megevett pár embert és jobb formában van, mint valaha! Hát nem csodálatos?
Már elhagytuk Mystic Fallsot, de még mindig nem tudtuk, hova tartunk. Mind a négyen fáradtak és koszosak voltunk. Majd nekem támadt egy ötletem. - Tudom, hova mehetnénk. Bár kb másfél nap kocsival és nem biztos, hogy örülni fognak nektek.
Zene: Porcelain Black - This Is What Rock 'n Roll Looks Like
Bepattantam a kocsiba és elindultam a Salvatore birtokra az éjszaka közepén. Még mindig hívogattam Damont, de továbbra sem méltóztatott felvenni a telefont. Ki voltam akadva. Mi az, hogy nekem nem veszi fel?! Ismét sikerült jól megharagudnom rá. Ezt minden nap sikerült elérnie. Az úton többször is arra gondoltam, hogy visszafordulok, de mégsem tettem, mert kellett a segítsége.
Egész éjjel kutattam, de semmit sem találtam. Reggel kilenc körül halottam, ahogy Damon fentről kiabál, hogy bemegy a városba, majd becsapta az ajtót. Én meg azon gondolkoztam, hogy csak elfelejtett kiengedni a cellából, vagy szándékosan hagyott itt.
- Nézd, Linda! Ne haragudj azért, amiket mondtam, nem gondoltam komolyan, csak nagyon ideges voltam Elena miatt. És hidd el, nem kihasználni akartalak a motelben!
- Mondtál, amiket mondtál, tök mindegy, hogy komolyan gondoltad-e vagy sem, nekem fájt.
Hazaérve semmi különösebb változást nem vettem észre magamon. Nem is foglalkoztam sokáig az új erőimmel, inkább a házavató bulim megszervezésére koncentráltam. Úgy döntöttem, ehhez igénybe veszem a város másik nagy party állatát, Caroline-t.
Az éjjel kitaláltam, hogy fogok pénzhez jutni. Hiszen vámpír vagyok, ezt ki kell használnom! Délelőtt rögtön indultam is a közeli nagyvárosba. A városok tele vannak gazdag üzletemberekkel. El is kaptam egy-kettőt az irodaházakban és megigéztem őket, hogy havonta utaljanak pénzt a számlámra.
Másnap jó sokáig, délután háromig aludtam, mint akit kiütöttek. Mikor felkeltem, hallottam, hogy Elena van a földszinten. Le akartam menni, hogy köszönjek neki, de hallottam, hogy Damonnal beszélget, így inkább megtorpantam és hallgatóztam.
Onnantól kezdve egész addig nem hagyott békén, míg ki nem másztam az ágyból és nem mentem a fürdőbe, de még ott is csak sürgetett. Én már olyan ideges voltam, hogy azt hittem leütöm. De hiába faggattam, nem volt hajlandó elárulni, hova a francba akar cipelni.
Na, most én is lesápadtam. Senki nem szólalt meg a szobában, csak bámultunk egymásra. Elena rémülten, Damon összezavarodottan, én meg úgy... mindenhogy néztem. Nem tudom, hogy az ő fejükben mi járt, de én jelenleg a saját testi épségemért aggódtam, hiszen Klaus tud rólam, így most biztos jön megölni, én meg még sehol sem tartok a boszorkány témában.
Másnap reggel úgy riadtam fel, mintha bombariadó lett volna. Felpattantam, körülnéztem a szobámban és arra gondoltam, hogy a tegnapi nap csak egy borzasztó rémálom volt. Lassan tudatosult bennem, hogy sajnos nem álmodtam.
Reggel, mikor felkeltem, még mindig üres volt a ház. Nagyon megijedtem. Mi van, ha Klaus mindenkit megölt? Fel kellett hívnom Damont. Vagy két percig csengett ki, én már a plafonon voltam az idegességtől. Végre Damon felvette:
- Most velem kell jönnöd! - mondta, miközben már a kezemnél fogva ráncigált kifelé. - Miért? Mi van? - kérdezősködtem, ahogy próbáltam kibontani a karom a szorításából. - Ma éjjel telihold. - Eddig mindig erőt és magabiztosságot sugárzó arca most gondterhelté vált. Félt
Mire Bonnie végzet a varázslással Damon már mindent elmondott az áldozati rituáléról és arról, hogy mi vár Elelnára. Aztán minden megtudtam Carolineről, Mattről, Tylerről, Jennáról, Johnról, Alaricról, Jeremyről, Stefanról Klausról, Elijahról és Katherinről.
Hirtelen egy nagyon furcsa érzésem támadt. Nem tudom megmagyarázni, mintha láttam, hallottam volna valakit, éreztem volna a bőre illatát és tapintottam volna, pedig senki nem volt a szobában...
AJÁNLOM AZ OLDALT
