A történet egy Linda nevű elkényesztetett 17 éves Los Angelesi lányról szól, aki vámpírrá válik. Nem tud semmit új énjéről, irányítani sem tudja, ezért Mystic Fallsba megy, hogy segítséget találjon. A legrosszabbkor érkezik: Klaus a városban van és az áldozati rituálét akarja végrehajtani. Linda bekapcsolódik az eseményekbe, eleinte mint inkább szemlélő, később viszont főszereplővé válik, egy jóslatból kiderül, hogy nem véletlenül változott vámpírrá és sokkal különlegesebb, mint akármelyik társa. Linda jelentheti az egyetlen reményt Klaus megölésére, így az ő figyelme is a lányra szegeződik...
Nem kell "HQ" oldal, de azért legyen igényes, szeressem/ismerjem a témát, legyen kedves a szerkesztő, legyen a lap minimum 1 hónapos, legyenek rendszeres, tartalmas frissek, és képpel legyek kint. Ennyi. ^^
url: vampire-notes.gportal.hu szolgáltató: G-Portal téma: The Vampire Diaries nyitás: 2011. 06. 15. szerkesztő: Candy társ szerk.: nincs
egyéb elérhetőségek:
Twitter: @LindaGagaHooker
Nyilatkozat: Az oldal nem áll semmilyen kapcsolatban a The Vampire Diaries című sorozattal, a szereplőkkel, vagy a CW-val, ez egy rajongói oldal. Ugyanakkor a weblap minden tartalma saját írás/fordítás (a hírek CSAK külföldi oldalakról származnak), ha mégsem, a forrás fel van tűntetve. Az oldalon található képek, szövegek, egyebek a szerkesztő tulajdonát képezik, visszaélni velük, eltulajdonítani őket TILOS!
Másnap jó sokáig, délután háromig aludtam, mint akit kiütöttek. Mikor felkeltem, hallottam, hogy Elena van a földszinten. Le akartam menni, hogy köszönjek neki, de hallottam, hogy Damonnal beszélget, így inkább megtorpantam és hallgatóztam.
- De Elena, én szeretlek! - Én azt hittem, jól elvagy Lindával. - Linda csak egy haver. - Csak? - Jó. Egy haver, akivel néha jó lefeküdni. - Ne használd ki szegény lányt! - Nem használom, én is csak szexre kellek neki. - És ha nem? - Akkor így járt. Ne foglalkozz vele! Velem foglalkozz! - Damon, azt a csókot azért adtam akkor, mert azt hittem meghalsz és tudtam, hogy csak erre vágysz. De én Stefant szeretem. - Lassan elfelejtheted az öcsémet, valószínűleg már halott. - Hogy lehetsz ilyen szemét?!
Ezek után egy ajtócsattanást hallottam. Elena kiviharzott a házból. Az utolsó mondata megragadt a fejemben. "Hogy lehetsz ilyen szemét?" Most én is ezt kérdezném Damontól. Úgy éreztem, összetört a szívem. Kiderült, hogy semmi másra nem kellettem neki, csak, hogy legyen kivel szórakoznia. A szomorúságon és csalódottságon kívül borzasztó haragot is éreztem. Hallottam, ahogy Damon jön fel a lépcsőn. Mikor felért belerúgtam a gyomrába, amitől visszazuhant a földszintre. Mire észbe kapott volna már lent voltam én is és a nyakánál fogva a falhoz szorítottam. - Akkor így járt?! Ne foglalkozz vele?! - ismételtem ordítva mondatait. - Hogy te mekkora egy kibaszott nagy köcsög vagy! - Mi a bajod?! Nyugodj már le! Te is azt akartad! - kiabált vissza. - Nem Damon, én többet akartam! Én szeretlek! - Most csalódott vagy? - Igen bazdmeg, az vagyok! - Jó! Szokj hozzá! - vágta flegmán a fejemhez. Nem hittem a fülemnek. - Mi?! Ennyi?! Jééézusom, Damon! - Mért? Mit vártál Linda? Mit akarnék egy kislánytól? Eddig el voltál kényeztetve, anya meg apa kinyalta a seggedet, és tökéletes kis életed volt egy elkényesztetett gazdak kis picsaként, de üdvözöllek a való világban, ahol bizony sokszor fogsz még csalódni, mert nem lesz mindig ott valaki, aki a kis hercegnő kívánságait lesi! Szokj hozzá! - Te utolsó, rohadt, bunkó kis szarházi! - Ezaz! Mond csak! - erre nagyon mérges lettem. Összegyűjtöttem a nyálam és a szeme közé köptem, pofonvágtam, majd elindultam fel a lépcsőn. - Hogy lehettem ilyen hülye?! Hogy gondolhattam, hogy rendes vagy?! Egy utolsó gerinctelen kis rohadék vagy! Dögölj meg! - majd becsaptam a szobám ajtaját.
Gyorsan összepakoltam a cuccaim, majd igyekeztem minél előbb eltűnni innen. Bepattantam a kocsiba és elindultam Elenáékhoz. A kocsiban hisztérikusan sírni és csapkodni kezdtem. Mikor a Gilbert házhoz értem, még gyorsan összeszedtem magam, megigazítottam az elkenődött sminkemet, majd becsengettem. Elena nyitott ajtót. - Szia! Hát te? - Hallottalak titeket reggel. Összevesztünk Damonnal. Itt aludhatok pár napig? - Őőő... persze! Gyere csak be. - Köszi! - felkaptam a bőröndjeimet és bementem a házba. - Azért jól vagy? - Hát, a pasi, akibe beleestem egy másik lánynak vallott szerelmet, amikor meg kérdőre vontam, még ő sértődött meg és le se szarta, mit érzek. Amúgy, ja... Jól vagyok. - mondtam a könnyeimmel küszködve. - Talán kicsit későn mondom, de... Damont jobb messziről elkerülni. - Igen, már rájöttem. - Amúgy alhatsz Jenna szobájában. Gyere, megmutatom! - Köszi, rendes vagy!
Elena megmutatta a szobát, meg körbevezetett a házban. Kicsomagoltam a cuccaimat és berendezkedtem. Tudtam, hogy nem élhetek vissza a vendégszeretetével, így hamar új lakást kell keresnem magamnak, csak azt nem tudtam, miből fizetem. Elena főzött nekem forrócsokit, beszélgettünk, este pedig áthívta Bonnie-t és Carolinet egy olyan csajos, lelkizős estére. Nekik is beszámoltam mindenről. - Én meg sem lepődök. - mondta Caroline. - velem is ugyanezt csinálta, mikor még ember voltam. Én voltam a kajája és a guminője egyben. Csak én meg voltam igézve, így le sem tudtam lépni. - Szóval akkor én mázlista vagyok. - mondtam mosolyogva. Megpróbáltam kicsit viccelődni.
Késő estig beszélgettünk, majd hazamentek, mert álmosak voltak. Mi is lefeküdtünk aludni. Vicces, hogy tegnap este ilyenkor én volta a legboldogabb lány a Földön, a mai nap végén meg a legszomorúbb. Az élet fintora, hogy akár egy nap alatt képes 180 fokos fordulatot venni...
A sztori nem rossz, de a nyomdafestéket nem tűrő szavak használata kissé nem illik a szereplőkhöz, meg a sztorihoz sem. Sztem ezek a karakterek ennek fellette kellene hogy álljanak.
És indokolatlan is. A hallgatás, vagy az emberek cselekedetei sokkal jobban képesek kifejezni a bent tomboló érzelmek viharában felgyülemlett feszültséget, mint pár elkiáltott ocsmány szó.
Bocs, ha nem egyezik a véleményünk - jótanácsnak szántam.
Helló!
A sztori nem rossz, de a nyomdafestéket nem tűrő szavak használata kissé nem illik a szereplőkhöz, meg a sztorihoz sem. Sztem ezek a karakterek ennek fellette kellene hogy álljanak.
És indokolatlan is. A hallgatás, vagy az emberek cselekedetei sokkal jobban képesek kifejezni a bent tomboló érzelmek viharában felgyülemlett feszültséget, mint pár elkiáltott ocsmány szó.
Bocs, ha nem egyezik a véleményünk - jótanácsnak szántam.